Zádorvári ásatások: a befalazott kaputorony rejtélye

2017-09-26 zadorvar taj web

Barnag és Pécsely között, egy dombtetőn van Zádorvár romja, amely a gyalogos turisták egyik kedvenc célpontja. Néhány okleveles adat maradt csak fenn róla, ezek is főleg a keletkezése idejéből. Ez azonban nem volt mindennapi, a magát a honfoglalóktól eredeztető Vezsenyi nemzetség építtette Anjou Mária királynő 1384. évi engedélye alapján, elkövettek azonban egy nagy hibát: nem saját birtokukon építkeztek, hanem a szomszédén, amely a veszprémi káptalan tulajdonában volt.

2017-09-26 zadorvar varfal web

Nem egyszerű tévedés történt azonban az építtető részéről, mert a káptalan két évvel későbbi panaszlevelében leírta, hogy a vár építésekor eltávolították a határjeleket, amelyek az akkor Szabadhegynek – ma Zádorhegynek – nevezett dombtetőn voltak elhelyezve. A pert az egyházi hatóság nyerte meg, innen azonban a vár további sorsa homályba vész. Még az sem biztos, hogy a vár teljes egészében felépült-e (a régebbi szakirodalom szerint nem), újabban azonban úgy vélik, hogy igen, sőt lakták is ezt a legalább kétszintes épületet. Az azonban bizonyos, hogy a vár a későbbiekben semmiféle hadi szerepet nem töltött be: ostroma, sőt még csak említése sem ismeretes a középkorból.
2017-09-26 zadorvar kavderko web

Hosszú évszázadok alatt csak pusztultak, omlottak a falak, a köveket annak rendje módja szerint felhasználta a lakosság a környékbeli szőlőhegyi pincék építkezéséhez. Az egyik, ma már romos pince például csak néhány méterre épült a falaktól, tehát nem is kellett messzire menni a kövekért… A várfalak túlnyomó része mészkőből épült, a követ a környékről nyerték, a várhoz közeli meredek sziklafal oldalából. Mivel a mészkőnek ez a fajtája nehezen faragható volt, inkább csak lapjaira esett, ezért a sarkokat nagyméretű, masszív, bazalt anyagú kváderkövekből faragták ki és építették be. Sajnos ennek meglett az az eredménye, hogy később ezeket a sarkokat bontották el először a kőnyerők, így a várkápolna és kaputorony külső sarkaiból szinte alig maradt valami. Ilyen fekete-barnás színű építőköveket a tihanyi házakban is megfigyelhetünk, mivel a lakosok ott is a helyben megtalálható kövekből építkeztek. A vár építői is a Tihanyi-félszigetről hozták ezt a sötét színű kőzetet, mely a félszigeten 8 millió évvel ezelőtt működött robbanásos vulkanizmus során kialakult bazaltos kőzet, az ún. piroklasztit.

 A várnak régészeti ásatása, kutatása sohasem volt, egészen ez év nyaráig. Hosszú előkészítés után a tulajdonos Pécsely Község Önkormányzata, és az erre a célra létrehozott Történelmi Emlékekért Alapítvány (TEA) összefogásának eredményeképpen minden engedélyt sikerült beszerezni, és 2017. augusztus 28-án megkezdődhetett a szeptember 22-ig tartó ásatás.2017-09-26 zadorvar tabortuz web

A konzulens régész dr. Belényesy Károly, az alapítvány részéről a vezető Sági Gábor volt. A munkát lelkes önkéntesek végezték: volt úgy, hogy tucatnyian, esetenként csak néhányan. Ott jártunkkor, egy esős, szeles napon Rozs Péter, a bécsi egyetem régész hallgatója tartózkodott a helyszínen, aki szakszerű magyarázatokkal látott el bennünket a feltárás eddigi menetéről és eredményeiről. Mindenekelőtt leszögezte és hangsúlyozta, hogy nem kincskeresés zajlik, hanem szakszerű feltárás, melynek fő célja, hogy tisztázza a vár alaprajzát.

2017-09-26 zadorvar korbevezetes web

Ennek megfelelően a legtöbb romot, a palotaszárnyat, a várkápolnát, az egykori kaputornyot és saroktornyot is rejtő déli falszakasz, ezen belül is a kaputorony feltárását kezdték meg. Itt azonban több kérdéssel találkoztak, mint válasszal. A legérdekesebb az, hogy az eredeti, kb. 4 m széles boltíves kapubejáratot, két részletben is, befalazták. Először úgy, hogy hagytak rajta egy kis gyalogos bejáratot, később azonban azt is befalazták. Vajon miért? Hogyan és hol jártak akkor be a várba? 2017-09-26 zadorvar befalazott torony345 web

Az első kérdésre két elméletet is említett Péter. A kapubástya statikailag rosszul volt tervezve és építve. Már az építkezés során elkezdtek kifelé, a lejtő felé dőlni a Pécselyi-medence mélyebb részeit is felépítő puhább és vízzel átitatódva csúszós, agyagos márgára – az ún. Veszprémi Márgára –  épített falak, ezért kellett a bejáratot megszüntetni. A másik elmélet érdekesebb: a veszprémi püspökség falaztatta be a bejáratot, hogy ne használhassák azt a régi tulajdonosok. Hogy nyitottak-e és hol új bejáratot a váron, azt reményeik szerint a későbbi kutatások fogják kideríteni.

Tárgyi leletként a középkorból csak néhány cseréptöredéket és vasszöget találtak. Ennél érdekesebbek azonban az építészeti emlékek: faragott kövek, többek között egy több, mint egy mázsás ívesre faragott bazaltkő, amely egykoron a palotaszárny bejáratának része volt, valamint több égetett tégla, amelyek a készítők kézlenyomatát, sőt még egy macska lábnyomait is viselik! Érdekes módon két olyan, távoli korszakból is kerültek elő leletek, amelyeknek csak közvetett köze van a várhoz.

2017-09-26 zadorvar macskalabnyom4 web

2017-09-26 zadorvar faragottko3 web2017-09-26 zadorvar vasszog4 web

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2017-09-26 zadorvar tegla2 web

2017-09-26 zadorvar simit web

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kapubejárat előtt paleolit, azaz a pattintott kőkorszakból származó, tűzkőből készített kaparókat, eszközöket, illetve ezek készítése során lepattintott töredékeket találtak, amely annak bizonyítéka, hogy már évszázezredekkel ezelőtt is éltek emberek a hegyen. A kőkorszaki emberek szerszámaikhoz szükséges nyersanyagot, a tűzkövet, a Pécselyi-medencében található közeli Meggy-hegy ún. Füredi Mészkő gumós rétegeiből fejtették ki.

2017-09-26 zadorvar pattintott web

2017-09-26 zadorvar tegla1 webNem csoda, hogy már a kőkorszakban is lakták a területet, hiszen a közeli forrás jelenléte minden korban létfontosságú letelepedési és megélhetési tényező volt a kedvező mikroklíma mellett. A Tihanyi-félszigeti, a balatoni és a Pécselyi-medence csodálatos panorámája már csak hab volt a tortán.
A másik két érdekes leletegyüttes nagy ugrást jelent az időben. Szintén a bejárat előtt, a reformkorból származó égetett, billogos téglák kerültek elő. Mivel a téglákat szinte járdaként rakták le, felmerült az a lehetőség is, hogy mivel a reformkorban kedvelt kirándulóhely volt a romantikus várrom, a téglák arra is szolgálhattak, hogy az ide szekérrel kiránduló előkelő hölgyek cipője ne legyen sáros.

A másik, egy kőzettani érdekesség a falak bontásakor, az omladékból bukkant elő: egy édesvízi mészkő darab, melyben nagyméretű levéllenyomatok mesélnek majd a középkori növényzetről és mikroklímáról a paleobiológusoknak. Ez a porózus, könnyen széteső üledékes kőzet mészben dús karsztvízű patakokban és forrásoknál csapódik ki kisebb-nagyobb faágakon, leveleken és köveken.

2017-09-26 zadorvar levellenyomat webAz ásatás, amely egyelőre több kérdőjelet vetett fel, mint amennyit megválaszolt, nyaranta folytatódik. Önkéntes résztvevőként bárki jelentkezhet a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen, illetve a történéseket figyelemmel kísérheti az ásatás Facebook (Zádorvár - Pécsely) oldalán.  
A várat a Bakony–Balaton UNESCO Geopark környékbeli túrái is érintik, a legközelebbire október 23-án kerül sor (részletek itt).

2017-09-26 zadorvar tabor2 web (Közreműködött: Pardi Melinda)