Az év vadvirága 2017-ben: a hóvirág

Részletek

Készült: 2017. március 07. kedd, 14:00

Még sokfelé pompázik a tavasz hírnökeként is emlegetett hóvirág (Galanthus nivalis), így éppen ideje, hogy részletesebben is megismerkedjünk vele. Az amarilliszfélék közé tartozó évelő növényünk rendkívül népszerű virág: elég legyen itt megemlíteni, hogy korábban klasszikus nőnapi ajándék volt. A télvégi hófoltok között bújnak ki levelei és bimbói úgy, hogy talán nem is számítanánk rá azon a helyen. Több népi megnevezése is van, mint például árvavirág, fehér tavaszika, gergelynapi virág.

A geofiton fajok egyik képviselője, azaz kora tavasszal nyitnak szirmot, mert később a fölöttük bezáródó lombkorona leárnyékolná őket, ami nem sok jót hozna számukra. Gyorsan elvirágoznak, ám késő tavasszal már magot érlelnek. Ez utóbbi a szorgos hangyák egyik kedvenc eledele, de cipekedésükkel végeredményben a hóvirágoknak is segítenek a térbeli terjeszkedésben. Virágai a tél után éhező beporzó rovarok számára az év első táplálékforrásai!
Már az ókori görögök is ismerték, a keresztény kultúrkörben pedig a reményt, illetve Szűz Mária tisztaságát jelképezi. A jelenkorban hagymáját a gyógyászatban is hasznosítják, olyan anyagokat vonnak ki belőle, amelyek például az izomgyengeségben és az Alzheimer-kórban szenvedőknek segítenek.
A hóvirág sokáig nem állt védettség alatt, ám a 2005-ös esztendő meghozta számára ezt a státuszt. Hiába látunk az erdőkben, árokpartokon néha egész mezőket belőlük, gyűjtése mégis TILOS! A virág leszakítása azért is káros, mert így a legszebb példányok nem tudják tulajdonságaikat utódjaikra örökíteni, de természetesen a hagymák kiásása is büntetendő (egy tő természetvédelmi értéke 10.000 Ft). Jobb is szép üdén, a helyükön csodálni őket, mint poharakban, vázákban végignézni lassú halálukat!