Európai Geoparkok Hete

EGN Week 2020 banner 700px

Az idén 20. születésnapját ünneplő Európai Geopark Hálózat (European Geoparks Network / EGN), azaz a kontinensünkön működő UNESCO Globális Geoparkok közössége 2020. május 24-től június 4-ig tartja az Európai Geoparkok Hete programsorozatát. A jubileumi esemény kapcsán a kontinensünk 75 geoparkját összefogó hálózat tagjai ez idő alatt hangsúlyosabban mutatják be a geoparkok rendkívül színes és érdekes világát. Egy geopark elsődleges célja, hogy a földtudományi örökség szemüveglencséjén keresztül mutassa be a működési területén lévő, számos formában megjelenő értékeket. Egy geopark azonban „nem csak a kövekről szól”: a földtudományi és az élő természeti értékek védelme és bemutatása mellett egy geopark ugyanolyan fontosnak tartja a benne élő emberek, közösségek – adott esetben több ezer éves – kultúráját: történelmét, hagyományait, néprajzát vagy épített örökségét.
Az UNESCO Földtudományi Tagozata 1997-ben hirdette meg geopark programját, majd 2000-ben elkötelezett francia, német, spanyol és görög szakemberek életre hívták az Európai Geopark Hálózatot. A gyorsan növekvő hálózat olyan térségeket kapcsol össze Európa-szerte, melyek aktív együttműködéssel kívánják a geoparkok közös céljait megvalósítani. A geopark mozgalom töretlen fejlődésének és népszerűségének köszönhetően az UNESCO támogatásával 2004-ben megalakult a Globális Geopark Hálózat (GGN) is, melynek köszönhetően ma már 147 UNESCO Globális Geopark található a Föld 41 országában.
Büszkék vagyunk arra, hogy 2012. szeptember 20. óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által alapított és fenntartott Bakony–Balaton Geopark is tagja e rangos nemzetközi hálózatoknak, és hogy 2015 ősze óta viselhetjük – a Világörökség elismeréssel azonos rangú – UNESCO Globális Geopark címet is. A jubileumi esemény ismeretterjesztő programjai a fennálló járványügyi helyzet miatt a digitális térben jelennek meg erőteljesebben, de a korlátozások közelmúltbéli enyhítésével lehetőségünk nyílt arra, hogy geotúrákat indítsunk az Európai Geoparkok Hete alkalmából. Az eddigi bevett gyakorlattól eltérően, e túrákon még többet tudhatsz meg a geoparkok bámulatos világáról, ezen belül is az európai geoparkokról.

Geotúráink az Európai Geoparkok Hete alkalmából

2020. május 30-án, szombaton:

Geotúra a Kab-hegy szívében: http://www.geopark.hu/component/jevents/icalrepeat.detail/2020/05/30/2308/-/geotura-a-kab-hegy-sziveben

Tiszafák Napja: erdőkerülő geotúra a Szentgáli tiszafás természetvédelmi területen:
http://www.geopark.hu/component/jevents/icalrepeat.detail/2020/05/30/2306/-/tiszafak-napja-erdokerulo-geotura-a-szentgali-tiszafas-termeszetvedelmi-teruleten

Ódon gödrök Ódörögdön geotúra (május 31-én is):
http://www.geopark.hu/component/jevents/icalrepeat.detail/2020/05/30/2304/-/odon-godrok-odorogdon-geotura

2020. június 1-én, pünkösdhétfőn:

Geotúra a Keszthelyi-hegység mesélő sziklabirodalmába:
http://www.geopark.hu/component/jevents/icalrepeat.detail/2020/06/01/2309/-/geotura-a-keszthelyi-hegyseg-meselo-sziklabirodalmaba

2020. június 6-án, szombaton:

Vigántpetend királya, geotúra nem csak gyerekeknek
http://www.geopark.hu/component/jevents/icalrepeat.detail/2020/06/06/2307/-/vigantpetend-kiralya-geotura-nem-csak-gyerekeknek

2020. június 7-én, vasárnap:

Geotúra a várpalotai Vár-völgyben: ízelítő a Keleti-Bakony természeti és kulturális örökségéből
http://www.geopark.hu/component/jevents/icalrepeat.detail/2020/06/07/2314/-/geotura-a-varpalotai-varvolgyben-izelito-a-keleti-bakony-termeszeti-es-kulturalis-oroksegebol

Hegyesdi geotúra
http://www.geopark.hu/component/jevents/icalrepeat.detail/2020/06/07/2311/-/hegyesdi-geotura

 

Barlangok látogatási tilalmának elrendelése

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében álló barlangok látogatási tilalmának elrendelése

2020-03-15 barlangok latogatasi tilalma

A Kormány a 40/2020. (III. 11.) Korm.rendeletében az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

Az Agrárminisztériummal egyeztetett döntés értelmében az idegenforgalmi hasznosítású barlangok esetében a látogathatóságot felfüggesztem. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén ez a következő barlangokat érinti:

  • Tapolcai-tavasbarlang
  • Lóczy-barlang, Balatonfüred
  • Csodabogyós-barlang, Balatonederics
  • Szentgáli-kőlik

Fenti szempontokat figyelembe véve 2020. március 14-től elrendelem az Igazgatóság vagyonkezelésében álló barlangok látogatásának tilalmát.

A látogatási tilalom kiterjed a tömegturisztikai-, a kalandturisztikai és gyógyászati célú szolgáltatásokra, az alkalmi rendezvények megtartására, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a barlangok látogatásához, barlangi búvármerüléshez, valamint barlangban végzendő filmforgatáshoz szükséges vagyonkezelői hozzájárulásokra. A korábban kiadott barlanglátogatási hozzájárulásokat az Igazgatóság visszavonja.

A látogatási tilalom nem terjed ki a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 51. § (4) bekezdés a) pontja szerint a barlangban, barlangszakaszban végzendő kutatáshoz, kísérlethez, gyűjtéshez szükséges vagyonkezelői hozzájárulásokra, valamint a korábban a természetvédelmi hatóság által kiállított kutatási engedélyekre.

Jelen intézkedés 2020. március 14-én lép hatályba, és a 40/2020. (III. 11.) Korm.rendeletben kihirdetett vészhelyzet visszavonásáig hatályos.

Csopak, 2020. március 13.

Puskás Zoltán s.k.
igazgató

 

A földi élet alapvető lételeme: a talaj

Talaj világnapi rendezvény Siófokon a Balatoni Partnerségi Napok keretében

2019. november 26.

A geoparkok alapvető célja a földtudományi értékek védelme és bemutatása. A talajok elemi kapcsolata az anyakőzettel vitathatatlan, ily módon  – és úgy is, mint a Földi élet alapvető létszükségleteit biztosító veszélyeztetett szféra – a talajok védelme, és a talajok pusztulására való figyelem felhívása egyenrangú feladata a Bakony–Balaton UNESCO Geoparknak is.


talajszelveny 20191206 talajkonf 345Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO javaslatára 2013. óta december 5. a Talaj Nemzetközi Napja. A világnaphoz kapcsolódóan a siófoki konferencia központi témája a Balaton térségét érintő talajpusztulás és az azt befolyásoló folyamatok voltak. A köszöntő után Horel Ágota, a Talajtani és Agrokémiai Intézet munkatársa összegezte a régióban zajló talajtani kutatásaik legfontosabb eredményeit: míg a völgytalpakon a túlnedvesedés, addig a lejtős területeken a kiszáradás jelensége pusztítja a talajt.

Tóth Adrienne a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében ismertette a Nemzeti Vidékstratégiát, melynek célja, hogy a fenntarthatóságot középpontba állítva kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit. A stratégia megfogalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek csökkenthetik a talajok pusztulását. A szakember ezek közül kiemelte az „eketalp réteg” kialakulása megakadályozásának, illetve a megfelelő vetésforgó és a zöldtrágyázás alkalmazásának szükségességét.

Magyarország 2003-ban csatlakozott az Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelemről (UNCCD) szóló ENSZ egyezményhez. Így hazánknak is hosszú távú stratégiát kell kidolgoznia a sivatagosodás és az aszály ellen, és rendszeres jelentést is köteles tenni. Molnár Péter, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) munkatársa kiemelte, hogy az ENSZ 17 fenntarthatósági célja közül a 15. közvetlenül összefügg a talajok védelmével, de közvetve a többi 16 cél is valamilyen módon kapcsolódik a talajokhoz. Varga György (OVF) a Balaton (és vízgyűjtő területe) vízforgalmának becsléséről tartott előadást. A kutatók által alkalmazott modellszimuláció alapján 2100-ig a térségben 3,5–4 fokos emelkedés várható, jelentősen növelve az aszályérzékenységet. Elemzéseik alapján míg 1921–1999 között a tó vízháztartása pozitív volt, addig az aszályos 2000. évet már további hét aszályos esztendő követte. A számításaik a párolgás és a száradás további fokozódását jelzik, így a csökkenő vízutánpótlás hatására vízhiány lép majd fel, és a tó e század végére valószínűleg lefolyástalanná válik. A legnagyobb problémát tehát a Balaton esetében is a melegedés okozza.

A konferencián felszólalt Dr. Varga Péter, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomás tudományos főmunkatársa, aki beszámolt a 2006. óta tartó szőlőültetvényen végzett talajművelési kísérletek tapasztalatairól. A Badacsony oldalában folyó kísérlet két fő a szempontja a talajerózió elleni védelem és a vízháztartás javítása. Négy fő beavatkozás alapján végzik a kísérletet: szerves hulladék terítése, tartós, illetve időszaki növényborítottság alkalmazása és mechanikai talajvédelem. Kísérletük bíztató, a szerves növényi hulladék kiterítése pozitívan hat a vízháztartásra és a szervesanyag tartalomra, viszont költséges. A speciális növények ültetése a szőlősorok közé, valamint a különleges és kímélő talajművelő gépek alkalmazása szintén pozitív változásokat eredményez a talajban.

Az alábbi képen természetes gyomflóra takarás látható a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomásán, forrás: www.szbki-badacsony.hu

termeszetes gyomflora 20191206 talajkonf 700Az utolsó előadó Sándor Gábor volt, aki a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar kutatójaként a városi területek talajait érintő problémákról tartott előadást. Kiemelte, hogy a városi terekben lévő talajok igen rossz állapotban vannak: kb. 20% mesterséges terméket tartalmaznak, és egyre nagyobb arányban fedettek. A beruházásoknál alkalmazott talajimport (más helyszínről hozott termőréteg) helyett a telepítendő növényzet fajösszetételét kellene optimalizálni. Zárásként hangsúlyozta, hogy nagyon kevés az információ a városi talajokról, igen nagy kutatási perspektíva rejlik e témakörben.

Ancsin Gergely

 

 

Az ember által használt Balaton

Természetvédelmi rendezvény a Balaton régióban - 2019. június 5.

Az Európai Fenntarthatósági Héthez kapcsolódóan, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében rendezték meg Csopakon a természetvédelmi rendezvény a Balaton régióban című konferenciát. A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők új ismeretekkel gazdagodjanak, tájékoztatást kapjanak a vízgyűjtőgazdálkodási tervek felülvizsgálatáról, a vízparti sáv és az épített környezet egyensúlyáról, a Balaton parti sáv építési, építészeti szabályozásáról, a halgazdálkodás, horgászat természetre gyakorolt hatásairól, a természetvédelmi kérdések megjelenéséről a környezeti oktatásban, valamint a lakott területen megjelenő vadállatok, élőlényekkel való együttélés és a gyakorlati madár- és állatvédelem kérdéseiről.

Badacsony-Legifoto-Dron-Landscape-Lake-BALATON web

Az előadók az egyes szakterületeket érintve a Balaton mindennapjait alapvetően meghatározó és befolyásoló folyamatokról, tevékenységről, beavatkozásokról és fejlesztésekről nyújtottak átfogó és igen részletes képet.

Az egyik nagy érdeklődésre számot tartó téma volt a Balaton üzemi vízszintjének megemeléséből, illetve a tómeder folyamatos kotrásának műszaki kivitelezéséből fakadó problémakör, melyekbe Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembere nyújtott betekintést. A tó jelenlegi üzemi vízszintje 2019 januárjától, a jogerőssé vált vízjogi engedély alapján 120 cm, ez az érték kb. 20 év alatt 20 cm-t növekedve érte el a mai szintet. Ez számos gondot okoz a települési vízelvezető műrendszereknek, így part menti településeknek.

Szó esett a Balaton horgászati szempontú vizsgálatáról, illetve magáról a horgászati tevékenységről. A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója, Szári Zsolt elődásában hallhattunk arról, hogy a Balaton már csak erős korlátok között értelmezve tekinthető természetesnek, elsősorban a partmenti vizenyős területek és a Kis-Balaton – tehát a nagy és egybefüggő halszaporodó helyek – leválasztása, valamint az üzemszerű, műszaki vízszintszabályozás miatt. Az érintett vízügyi szakemberek és a halgazdálkodás megjelent képviselőinek egyöntetű, közös álláspontja, hogy a Balaton vízminősége a kisebb térfogatú, lokális, és magas szervesanyag tartalmú, rosszabb vízminőségű mederrészek ellenére határozottan jó, és folyamatosan javul. Szári Zsolt kiemelte, hogy mindezek ellenére a markánsan növekvő, és komoly turisztikai potenciált jelentő, külföldi gyökerű horgászturizmus miatt is, halgazdálkodási szempontból több szerves anyag lenne üdvös a tóban, hangsúlyozva annak tudomásul vételét, hogy a víztest szervesanyag taralmának csökkenése jelenleg előbbre való érdek.

A konferencián felszólalt Kolossa József építesz, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztályának vezetője, aki részletesen beszámolt a Kormányzat Balatont érintő terveiről, a vízparti rehabilitációról, a balatoni arculati kézikönyvről és a Balatoni Főépítész státusz létrehozásáról.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot (BfNPI) dr. Kopek Annamária képviselte, aki előadásában a nemzeti parkot, az igazgatóság kiemelt tevekénységeit, látogatóhelyeit, illetve annak szervezeti keretében működő Bakony–Balaton UNESCO Geoparkot mutatta be.

Záróakkordként két prezentációt hallhattunk: Varga Júlia a gyakorlati madármentésről, Fischer József BfNPI őrszolgálatvezető pedig a lakott területeken egyre fokozót vadjelenlétről tartott előadást. Az Európa-szerte érzékelhetően is egyre fokozódó vadjelenlét és az érintett lakosság egyértelműen hanyag magtartása sok problémához vezet olyan településrészeken, ahol a vadászati tevekénység jogszabályban tiltott. Ezt a komoly problémát minden bizonnyal jogszabályok jelentős módosításával és az érintettek szorosabb bevonásával, valamint a jelenleginél jóval aktívabb és jelentőségteljesebb szemléletformálással lehetne mérsékelni.

Ancsin Gergely

 

Kráter kőpark és tanösvény Pulán: új geoturisztikai látványosság geoparkunkban

Újabb látványos és különleges geoturisztikai helyszínnel gyarapodott a Bakony–Balaton UNESCO Geopark területe: 2019. április 7-én ünnepélyesen átadták a Kráter kőparkot és tanösvényt Pula határában.

2019-04-14 Pula Krater kopark atado 1

A megnyitót követően számos érdeklődő járta végig az új, 10 állomásból álló (egyelőre virtuális) tanösvény 3,5 km-es nyomvonalát Futó János geológus szakvezetésével, miközben meghallgathatták a térség izgalmas vulkanizmusának történetét.
Szenger István polgármester felidézte a korábbi érdekes kutatásokat a környéken: bauxit után kutatva alginitet találtak, ami azóta szorosan kapcsolódik Pulához. Futó Jánosnak, a Bakonyi Természettudományi Múzeum akkori munkatársának is köszönhetően az alginitbányából 1988-ban ősorrszarvúleletek kerültek elő, majd az ő ötlete alapján, egy nyertes EFOP projekt keretében alakították ki a falu határában egy régi kőfejtőben a hétvégén átadott, könnyen megközelíthető vulkanológiai-földtani bemutatóhelyet, amely egy 4 millió éve itt tomboló tűzhányó kővé vált izgalmas múltját és látványos rétegsorát mutatja be.

2019-04-14 Pula Krater kopark atado 2

Fenyvesi Zoltán, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: öröm számára látni, hogy az ott élők tesznek azért, hogy megtalálják és megőrizzék azokat az értékeket, amelyek a településük környezetében vannak, hiszen a község önkormányzatának, lakosainak, civil szervezeteinek és vállalkozóinak összefogásával, önkéntes munkájuk révén sikerült megvalósítani a kőparkot, ezáltal erősödött a falu közösségi élete, mely a pályázat fontos célja volt. A tennivalók egy részét társadalmi munkában valósították meg: rendbe tették az egykori kőfejtőt és környezetét, parkosítottak, kialakították az útvonalat, erdei bútorokat helyeztek ki.
A Pula nyugati határában működött ún. maar vulkán kráteréből hatalmas mennyiségű vulkáni anyag szóródott ki a környékre. A kitörés során lerakódott kőzetek legszebb feltárása a temető mellett található sziklafal (az ősi tűzhányó tufagyűrűjének keleti oldalának erősen lepusztult maradványa), amelyet megtisztítottak a növényzettől és a kőtörmeléktől: itt 25 méter hosszan mutatkozik meg a bazaltbombákat és más idegen kőzetzárványokat is tartalmazó ferde rétegsor.

2019-04-14 Pula Krater kopark atado 3

A szabadon látogatható tematikus kőparkban tanulmányozhatók a vulkáni és egyéb kőzetek nagy tömbös példányai, a környékre jellemző üledékes kőzetek mészkőtömbjei. A krátert körbeölelő, néhány km hosszú, egy-két órás gyaloglással végigjárható ösvény elvezet az egykori kráter központi területére is. Az útvonal az itteni vulkáni eseményekhez kapcsolódó, látványos geológiai-morfológiai képződményeket fűzi fel.
Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE tanszékvezető tanára, vulkanológus elmesélte, hogy hajdanán itt lávatűzijáték, lávaszökőkút fénye világította be a tájat, és izzó lávafolyamok ereszkedtek le a völgyekbe. A környéken élőknek és az ide kirándulóknak már nem kell ezektől a veszélyektől tartaniuk, háborítatlanul élvezhetik a természet szépségeit. Aki teheti, látogasson el, és nézze meg a tűzben született táj szépségét, a megszelídült vulkánok birodalmát!

 

Geotúrák, geoesemények

december 2020
h k sze cs p szo v
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
január 2021
h k sze cs p szo v
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

flag gbflag hu

 

Kövess minket!

Bakony-Balaton Geopark logo web jobbra

Bakony-Balaton UNESCO Globalis Geopark logo web jobbra

Global Geoparks Network logo web jobbra

European Geoparks Network logo web jobbra