A földi élet alapvető lételeme: a talaj

Talaj világnapi rendezvény Siófokon a Balatoni Partnerségi Napok keretében

2019. november 26.

A geoparkok alapvető célja a földtudományi értékek védelme és bemutatása. A talajok elemi kapcsolata az anyakőzettel vitathatatlan, ily módon  – és úgy is, mint a Földi élet alapvető létszükségleteit biztosító veszélyeztetett szféra – a talajok védelme, és a talajok pusztulására való figyelem felhívása egyenrangú feladata a Bakony–Balaton UNESCO Geoparknak is.

Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO javaslatára 2013. óta december 5. a Talaj Nemzetközi Napja. A világnaphoz kapcsolódóan a siófoki konferencia központi témája a Balaton térségét érintő talajpusztulás és az azt befolyásoló folyamatok voltak. A köszöntő után Horel Ágota, a Talajtani és Agrokémiai Intézet munkatársa összegezte a régióban zajló talajtani kutatásaik legfontosabb eredményeit: míg a völgytalpakon a túlnedvesedés, addig a lejtős területeken a kiszáradás jelensége pusztítja a talajt.

Tóth Adrienne a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében ismertette a Nemzeti Vidékstratégiát, melynek célja, hogy a fenntarthatóságot középpontba állítva kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit. A stratégia megfogalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek csökkenthetik a talajok pusztulását. A szakember ezek közül kiemelte az „eketalp réteg” kialakulása megakadályozásának, illetve a megfelelő vetésforgó és a zöldtrágyázás alkalmazásának szükségességét.

Magyarország 2003-ban csatlakozott az Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelemről (UNCCD) szóló ENSZ egyezményhez. Így hazánknak is hosszú távú stratégiát kell kidolgoznia a sivatagosodás és az aszály ellen, és rendszeres jelentést is köteles tenni. Molnár Péter, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) munkatársa kiemelte, hogy az ENSZ 17 fenntarthatósági célja közül a 15. közvetlenül összefügg a talajok védelmével, de közvetve a többi 16 cél is valamilyen módon kapcsolódik a talajokhoz. Varga György (OVF) a Balaton (és vízgyűjtő területe) vízforgalmának becsléséről tartott előadást. A kutatók által alkalmazott modellszimuláció alapján 2100-ig a térségben 3,5–4 fokos emelkedés várható, jelentősen növelve az aszályérzékenységet. Elemzéseik alapján míg 1921–1999 között a tó vízháztartása pozitív volt, addig az aszályos 2000. évet már további hét aszályos esztendő követte. A számításaik a párolgás és a száradás további fokozódását jelzik, így a csökkenő vízutánpótlás hatására vízhiány lép majd fel, és a tó e század végére valószínűleg lefolyástalanná válik. A legnagyobb problémát tehát a Balaton esetében is a melegedés okozza.

A konferencián felszólalt Dr. Varga Péter, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomás tudományos főmunkatársa, aki beszámolt a 2006. óta tartó szőlőültetvényen végzett talajművelési kísérletek tapasztalatairól. A Badacsony oldalában folyó kísérlet két fő a szempontja a talajerózió elleni védelem és a vízháztartás javítása. Négy fő beavatkozás alapján végzik a kísérletet: szerves hulladék terítése, tartós, illetve időszaki növényborítottság alkalmazása és mechanikai talajvédelem. Kísérletük bíztató, a szerves növényi hulladék kiterítése pozitívan hat a vízháztartásra és a szervesanyag tartalomra, viszont költséges. A speciális növények ültetése a szőlősorok közé, valamint a különleges és kímélő talajművelő gépek alkalmazása szintén pozitív változásokat eredményez a talajban.

Az alábbi képen természetes gyomflóra takarás látható a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomásán, forrás: www.szbki-badacsony.hu

Az utolsó előadó Sándor Gábor volt, aki a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar kutatójaként a városi területek talajait érintő problémákról tartott előadást. Kiemelte, hogy a városi terekben lévő talajok igen rossz állapotban vannak: kb. 20% mesterséges terméket tartalmaznak, és egyre nagyobb arányban fedettek. A beruházásoknál alkalmazott talajimport (más helyszínről hozott termőréteg) helyett a telepítendő növényzet fajösszetételét kellene optimalizálni. Zárásként hangsúlyozta, hogy nagyon kevés az információ a városi talajokról, igen nagy kutatási perspektíva rejlik e témakörben.

Ancsin Gergely